Az Európai Parlament döntő többséggel fogadta el azt az Áder János és Tőkés László által javasolt állásfoglalást, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig kezdeményezze a ciános bányászati technológiák teljes betiltását az Unióban.
A cián egy szénből és nitrogénből álló vegyület, amelynek oldatai könnyen megkötik az aranyat és ezüstöt, valamint más fémeket is. Rendszerint szilárd halmazállapotban tárolják és szállítják, vízben oldódva mérgező ciángáz 
szabadul fel, amely színtelen, szaga a keserűmandulára emlékeztet. Ártalmatlan mennyiségben jelen van például az alma és a barack magjában. A második világháború során a koncentrációs táborokban Zyklon-B gáz formában használták tömeggyilkosságra, de ciánt használt öngyilkosságához többek között Eva Braun, Hermann Göring, Joseph Göbbels, Adolf Hitler (pisztollyal együtt), Erwin Rommel és Alan Turing is.
Nátrium-cianid
A ciános bányászati technológia a nátrium-cianidot, a hidrogén-cianid (ismertebb nevén kéksav) nátriumsóját alkalmazza, amely színtelen, kristályos por. Rendkívül mérgező, 2%-os, teáskanálnyi oldata képes megölni egy embert. A cián felfedezője, Carl Wilhelm Scheele 1783-ban vette észre a cián aranymegkötő tulajdonságát, azonban a technológia alapját képező MacArthur-Forest-eljárást 1887-ben John Stewart MacArthur skót kémikus dolgozta ki. Nagy mennyiségben először az 1970-es években alkalmazták.
A modern bányaipar a ciánlúgozásnak két fajtáját használja: a tartályos lúgozást, ahol hatalmas, sokszor városnyi méretű tartályokban gyűjtik össze a kibányászott, majd összezúzott ércet, illetve a halmos lúgozást, ahol több futballpályányi halmokba hordják össze. Ezt követően cianid-oldatot öntenek, illetve permeteznek rá, ami az ércen leszivárogva megköti az arany (illetve ezüst) részecskéit, az így keletkező oldatot pedig medencékbe vezetik el. Ezután az arany-cián (ezüst-cián) oldatból kinyerik a nemesfémet, majd a ciánt újrahasznosítják a érceken. Ez a technológia olyan nemesfémek kinyerését is lehetővé teszi, amelyek más módon gazdaságosan ki nem nyerhetőek. Két gramm arany előállításához egy tonna rossz minőségű aranyércre van szükség.
Ciántároló medence Oroszországban
A ciános bányászat veszélyei abból fakadnak, hogy a folyamat során visszamaradt cianidot tároló medencék könnyen kiömölhetnek, majd a folyókba, tavakba kerülve súlyosan károsíthatják az élővilágot. Komoly ciánszennyezés történt 1982-ben történt Montana államban, 1992-ben Coloradoban, 1998-ban Kirgizisztánban, valamint 2000-ben a romániai Nagybányán (Baia Mare). 
Az utóbbi, “tiszai ciánszennyezés” néven ismertté vált incidens során több, mint 1200 tonna hal pusztult el a Tiszában és annak mellékfolyóin. A madarakra kifejtett hatása nem volt jelentős, ugyanis a Tiszát ebben az időben jég borította, illetve egyes madárfajok megérzik a cián közelségét. A halállomány pusztulása azonban a madarak élelemhez jutási lehetőségeit is jelentősen rontotta. Az emberi szervezetre káros anyagok azonban nem voltak fellelhetőek az ivóvízben.
A ciános bányászat Magyarországon, Csehországban, az USA két államában (Montana, Colorado), valamint Argentína Rio Negro államában tiltott.
